2017. május 7., vasárnap

Filmkritika: A galaxis őrzői vol. 2

Ma egy olyan filmről fogok nektek beszámolni, amelynek első része anno nagy meglepetést okozott számomra. Három évvel ezelőtt amikor beültem A galaxis őrzőire, nem sok jóra számítottam: mégis hogyan tudna engem elszórakoztatni egy olyan alkotás, amiben egy géppisztolyos mosómedve és egy beszélő fa osztják az észt? Mivel a Marvel berkeiben készült a film, gondoltam, adok neki egy esélyt, és beültem rá moziba… aztán két órával később kisétáltam a teremből, és máris a szívembe zártam ezt a fura csapatot, akik az űrben érzik igazán jól magukat. Ebből következik, hogy a második részt már abszolút rajongóként vártam, s volt bennem egy kis adag félelem is, hogy esetleg nem lesz olyan vicces és szórakoztató, mint az elődje. Szerencsémre nagyot tévedtem, úgyhogy vágjunk is bele!
A történetről röviden: Két hónappal az első film eseményei után vesszük fel a történet fonalát. Az őrzők élik mindennapi galaktikus életüket, aminek során különböző megbízásokat teljesítenek, amik közül az egyik nem a legjobban sül el, és menekülés közben találkoznak egy titokzatos férfival, aki Űrlord apjának vallja magát. Miközben a csapat egyik fele a férfival tart, hogy megismerjék valós szándékát, a hátramaradt tagok rövid úton egy, a Fosztogatók között kirobbant zendülésbe keverednek bele…
Kicsit nehezemre esett legépelni a fenti összefoglalót, mert őszintén szólva, sok cselekményt nem igazán lehet találni ebben a filmben, inkább a karakterekhez köthető, korábban megtudott információk mentén bomlanak ki az egyes történetszálak, ami az összképet nem rontja, de azért hagy némi hiányérzetet a nézőben. Én például el tudtam volna viselni több jelenetet a Szuverénekről, mert a látottak alapján izgalmasnak tűntek (igaz, az egyik pluszjelenet megpengette, hogy lesz még szerepük). Ha ettől eltekintünk, akkor viszont egy remekül megkomponált és az első etaphoz méltó alkotással találjuk szembe magunkat. A bevezető nyitójelenet utáni első akciójelenet verbális és vizuális szinten is olyan mértékben lenyűgözött, hogy abban a pillanatban tudtam, hogy ez a film legalább olyan jó lesz, mint az első volt. És valóban így is lett, mert a vicces beszólások, oltások, vizuális poénok ezután sem csökkentek, sőt növekedtek, főleg amikor az ötletes cameók is felsorakoztak a többi remek ötlet mögé. Egyszerűen csak ültem ott, ámultam a színes és meglepően életszerű látványvilágon, és azon tűnődtem, hogy kerítek egy űrhajót, kirepülök az űrbe, csatlakozom ehhez a sokszínű kompániához, és egész nap azt nézem majd, ahogy Baby Groot táncol, Drax és Mordály épp az aktuális szócsatáikat vívják, Űrlord pedig épp pólót vált (na igen, az a jelenet tuti, hogy a női nézők kedvéért került bele a filmbe, de a magam részéről hálásan köszönöm ezt a rendezőnek :D).  Kicsit térjünk át a szereplőkre, mert szinte mindegyikőjükről kaptunk valami új információt, ami talán kicsit átformálta a róluk kialakított képünket. Űrlord továbbra is überlaza és szupervicces fickó, Chris Prattnek szerintem a kisujjában van ez a karakter, de nagyon fura volt látni a földönkívüli oldalát „kibontakozni”, mert nekem a tolvaj meg a zeneimádó emberi énje jobban tetszik. Gamora és Nebula kapcsán érdekes volt látni a testvérviszonyuk alakulását, bár elég kevés időt szántak rá, és íve se nagyon volt, csak random átmentek egyik érzésből a másikba. Nebula amúgy is rettentően idegesített végig, már az első filmben sem bírtam elviselni a modorát, és a véleményem most sem változott róla, valaki lekeverhetne neki egy kiadós pofont, talán attól lenyugszik kicsit. Draxet viszont jobban megkedveltem, Mordályt szintúgy, Baby Groot pedig természetesen az egész mozi legcukibb része volt, és az kifejezetten tetszett, hogy ugyan megkapta a maga vicces és aranyos jeleneteit, de nem játszottak rá a cukiságfaktorára, és nem vele akarták eladni a filmet.
Összefoglalva gondolataimat, bátran kijelenthetem, hogy a második rész is jól sikerült. Voltak hibái, de ezeket valamennyire orvosolta a rengeteg szórakoztató és ötletes jelenettel, a szemkápráztató látványvilággal és a stáblista utáni öt pluszjelenettel. Igen, jól olvastad: öt darab jelenet várja a rajongókat a film végén, úgyhogy legyetek türelmesek, és maradjatok a helyeteken, mert megéri! A harmadik vetíti előre a folytatást, a többi inkább csak a humorfaktor miatt érdekes. Irány a legközelebbi mozi, és ki ne hagyjátok ezt a frenetikus űrmókát!


Értékelés: 85%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - A nyitójelenet utáni akciójelenetet.
  - Szinte mindegyik beszólást vagy oltást Draxtől, Mordálytól és Űrlordtól.
  - Groot jelenlétét (amikor Űrlord térdén ülve zenét hallgatott, én ott elolvadtam).
  - A cameókat. Ezúttal nem csak Stan Lee ugrott be mókázni.
  - A popkulturális utalásokat.
  - A szigszalagos jelenetet. Én ott röhögtem a legtöbbet.
  - A soundtracket. Ugyan nem ismerem sem az előadókat, sem a dalokat, de dallamosak, fülbemászóak és passzolnak a film stílusához.
  - Az öt darab pluszjelenetet és magát a stáblistát, mert egy-két ötletet, utalást oda is eldugtak.


A galaxis őrzői vol. 2 (Guardians of the Galaxy vol. 2)
színes, magyarul beszélő, 136 perc
Rendező: James Gunn
Szereplők: Chris Pratt, Zoe Saldana, Dave Bautista, Bradley Cooper, Vin Diesel, Karen Gillan, Michael Rooker, Pom Klementieff, Kurt Russell, Elizabeth Debicki, Sean Gunn

Nincsenek megjegyzések: