2016. február 19., péntek

Filmkritika: Deadpool

Egyre inkább úgy tűnik ez az év a "hirtelen felindulásból elkövetett mozizások éve" lesz nálam, ez már a második film idén. Na jó, ez nem teljesen igaz: amikor kijött a Deadpool első előzetese, már akkor elgondolkodtam a megtekintésén (hiszen mégiscsak Marvel-filmről van szó), de tartottam attól, hogy nem fogom érteni a történetet, mivel alig ismerem a karaktert. Eddig egyetlen filmes feltűnése volt az X-Men kezdetek: Farkasban, de arról jobb, ha hallgatunk. Szerintem ebben Deadpool is egyetért velem. Szóval az történt, hogy egyre többször néztem meg a trailereket, a tv szpotokat, és az egyéb vicces videókat, valamint egy kicsit utánaolvastam a figurának, és végül megszületett a döntés: elmegyek erre a filmre! Lássuk hát, hogy jó ötlet volt-e!
A történetről röviden: Wade Wilson egy exkommandós, aki zsoldosként éli a mindennapjait. Találkozik egy gyönyörű nővel, Vanessával, úgy tűnik, sínen van az élete, aztán egyszercsak rákot diagnosztizálnak nála. Egy titokzatos férfi azzal az ajánlattal keresi fel, hogy kigyógyíthatják a betegségből egy kísérlet segítségével. A kísérlet félresikerül, s Wade - immár Deadpoolként - bosszúhadjáratba kezd, hogy elkapja azokat, akik nem kicsit szúrták el az életét...
Már rögtön az elején kimondom a tényt: ez egy rettentően szórakoztató és vicces film! Nagyjából minden második vagy harmadik percre jut egy poén, egy filmes kikacsintás vagy épp egy ütős beszólás a szuperhősfilm-zsánernek. Deadpool üdítő karakter a képregényfigurák között, ő az egyetlen, aki minden kertelés nélkül kimondja, amit gondol, nem kér bocsánatot semmilyen sértegetésért, és lelkiismeretfurdalás nélkül szólogat be az ismert szuperhősöknek. A film nagy részét ezek az oltogatások teszik ki, ami nem is lenne semmi baj, de így maga a cselekmény eléggé háttérbe szorul, illetve nem szolgál újdonsággal. Kapunk egy újabb eredettörténetet, egy felejthető gonoszt és úgy alapvetően az egész sztori kiszámítható a film végi leszámolásjelenettel bezárólag. Hogy miért működik mégis? Hát persze, hogy a főszereplője miatt! Deadpoolnak be sem áll a szája, ontja magából a hülyeségeket, és ennek köszönhetően nem lesznek túlságosan szembeszökőek a film hibái. Ryan Reynolds láthatóan lubickol a szerepben, és ha úgy adódik, még saját magából és a korábbi filmes mellényúlásaiból is képes viccet csinálni (igen, a Zöld Lámpásról beszélek). A többi színész elbújhat mellette, bár a saját szerepeikben ők is megmutatják, mit tudnak. Egyedül talán a főgonosz volt túl sótlan, de pozitív példának ott van Wade legjobb barátja, Cserkész vagy a vak albérlettárs, Vak Al. Nekik is számos vicces pillanatot köszönhetünk.
A Deadpool egy vagány, véres és vicces film. Mer más lenni, mint a manapság megszokott szuperhősfilmek, és ez nagyon jól áll neki. Többet nem is mondok, inkább menjetek és nézzétek meg a filmet! Csimicsanga!!!


Értékelés: 85%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - A nyitó főcímet.
  - Deadpool autópályás vérengzését.
  - A két sidekicket, Kolosszust és Negaszonikus Tini Torpedót. Utóbbi haláli figura.
  - Az elmaradhatatlan Stan Lee-cameót.
  - A stáblista utáni jeleneteket. Deadpool itt sem hazudtolja meg magát.


Deadpool (Deadpool)
színes, magyarul beszélő, 108 perc
Rendező: Tim Miller
Szereplők: Ryan Reynolds, Morena Baccarin, T. J. Miller, Ed Skrein, Gina Carano, Stefan Kapicic, Brianna Hildebrand

Nincsenek megjegyzések: