A könyv a molyos adatbázis alapján Az emlékek őre-tetralógia második kötete. Ez alapján arra gondolna az ember, hogy a könyv egyenesen folytatja onnan, ahol az előző kötetben abbahagyta. Lois Lowry sorozata azonban - meglátásom szerint - nem hagyományos értelemben vett sorozat, mivel nem Jonas és a kisbaba, Gabriel történetét meséli tovább, hanem bevezet minket egy másik utópisztikus világba, ahol megismerjük új főszereplőnket, Kirát. Bár nehéz hozzászokni ehhez a stratégiához, azt kell mondjam, nem tartom rossz ötletnek ezt a fajta megvalósítást. Úgy gondolom, ezeket a könyveket inkább a mondanivaló, nem pedig a már jól ismert szereplők fogják össze egy sorozattá.
Kira egy olyan világban él, ahol nehéz boldogulni, ha van valami testi problémád. A lány ezt első kézből tapasztalja meg, ugyanis megcsavarodott lábbal született, és ezért csak sántítva tud közlekedni. Anyja halála után közössége ki akarja lökni magából, de az Őrzők Tanácsa megvédi és felkarolja a lányt, mivel Kirának különleges tehetsége van a hímzéshez. Fontos feladatot adnak neki, s mialatt a lány munkáját végzi, rájön, talán mégsem minden olyan a világban, mint amilyennek látszik...
Ahogy már említettem, az elején fura volt, hogy semmi kapcsolódás nincs Az emlékek őréhez, hanem elkezdődik egy teljesen más történet. Azonban ahogy haladt előre a történet, jobban megismertük Kirát, a világának fontos jellemzőit, úgy egyre jobban tetszett a történet. (Igaz, azt be kell valljam, amikor kiderült, hogy Kira különleges képessége az, hogy jól tud hímezni, akkor csalódott voltam kissé, de valószínűleg csak azért, mert hozzászoktam a fantasy könyvekben, hogy a "különleges képesség" alatt általában nagyobb dolgokat - gondolatolvasás, teleportálás, stb. - értenek.) Bár itt sem volt túlságosan akciódús a cselekmény, ennek ellenére olvasmányos és élvezhető volt, főleg onnantól, hogy Kira elkezdte megtanulni, hogy melyik növényből milyen szín állítható elő. Matt, a lány jóbarátja volt az egyik kedvenc karakterem a könyv során, szinte láttam magam előtt a csintalan, de csupaszív kisfiút. Nem szeretnék túl sokat elmondani a sztoriból, de volt egy pont, ahol fény derült egy-két nem egészen tiszta dologra, és akkor jöttem rá, hogy több van a történetben, mint elsőre hinnénk: itt derül ki, hogy nem minden olyan szép, mint amilyennek hisszük.
Mivel a könyv nem túl hosszú, viszonylag könnyen követhető és olvasható, nem is szeretném szaporítani a szót, csak annyit tudok mondani most is, mint az előző könyvnél: egyszerű történet fontos mondanivalóval tálalva; szerintem érdemes időt szánni rá, elolvasni, majd egy kicsit elgondolkozni rajta.
Értékelés: 4/5
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
- Matt minden megszólalását.
- Kira a színekről tanul.
- A kék szín egyediségét.
- A könyv végén felbukkanó vak ember történetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése