A következőkben egy meglehetősen összeszedetlen és csapongó, sőt esetenként spoileres beszámoló következik, mindenki ezek tekintetében olvasson tovább! :)
Azt hiszem találtam magamnak egy új kedvencet. Remek volt ez a könyv, már most az elején kijelentem, hogy mindenkinek el kéne olvasnia, mert kihagyhatlan!
A történetről röviden: Főhősünk, Thomas egy sötét liftben tér magához, és a saját nevén kívül nem emlékszik semmire. Nemsokára megérkezik a Tisztásra, ahol ötven-hatvan tizenéves fiú él, s legfőbb feladatuk, hogy megfejtsék a Tisztást körbevevő Útvesztőt. Thomas is folyamatosan beletanul az itteni létformába, de egy újabb ember érkezése felkavarja a Tisztást; megérkezik Teresa, aki egy vészjósló üzenetet hoz magával: Minden meg fog változni...
Annyira szeretnék szép, rendszerezett értékelést írni, de egyszerűen nem megy, annyi minden kavarog a fejemben a könyv kapcsán. Az elején el kellett telnie kis időnek, mire belerázódtam a sztoriba, a szlengszavak, a Tisztás szabályai elsőre nekem is olyan idegenek voltak, mint Thomasnak. Aztán szép lassan rájöttem, milyen összetett, izgalmas, feszültséggel teli cselekménnyel állok szemben. Minden fejezet végén sikítottam az idegességtől, olvastam tovább, amíg tudtam, de mindig le kellett szabályoznom magam, hogy ne maradjak fent sokáig, mert suliba kell menni, szobatársat nem illik zavarni, stb. Amikor elértem az utolsó száz oldalt, teljesen kész voltam már, főleg miután Thomast megszúrta egy Sirató, a fiú elkezdett emlékezni, és csomó minden dolog kiderült róla meg az Útvesztőről. Nem győztem hitetlenkedni. A könyv végén a fertőzött emberek látványa, a nő meséje a napkitörésről... csak kapkodtam a fejem, és amikor elértem ahhoz a mondathoz, hogy: "Vége az első könyvnek", hát szerintem nem kell részleteznem, mit éreztem. Alig várom már, hogy olvashassam majd a második részt.
Térjünk át a szereplőkre! Nagyon jó ötletnek tartom, hogy Thomas szemén keresztül, de E/3. személyben íródott a regény. Így mi is csak annyit tudtunk, amennyit a fiú, s sokkal izgalmasabb volt találgatni, mi lehet az Útvesztő megfejtése, miért kerültek ők a Tisztásra, stb. Ebből kifolyólag Thomas is az egyik kedvenc szereplőm lett, mellette még Newt, Chuck, Minho és Teresa voltak azok, akiket hamar megszerettem. Teresában különösen bírtam, hogy milyen vagány, laza csaj, és simán képes helytállni egy szem lányként ötven-hatvan fiú között. Chucknak a poénos oldalát szerettem, és nagyon elszomorodtam, mikor meghalt a könyv végén. Minhónak a lazasága tetszett nagyon, Newtba viszont valósággal belezúgtam. Írtam korábban már egy bejegyzést a könyvről, ott olvashatjátok, hogy a színész, aki játszani fogja a filmben, egyik nagy kedvencem, és hogy ez is az oka annak, hogy a karaktert is bírom, de ettől függetlenül is nagyon nagy kedvenc lett, mert rengeteget viccelődik, és mindegyik poénja célba talál, emellett azonban felelősségteljes is, s mindig megfontoltan gondolkodik és cselekszik.
A beszámoló végére csak annyit tudok mondani, hogy mindenkinek tudom ajánlani, olvassátok el ezt a könyvet, és ha lehet, tegyétek meg még a film megtekintése előtt, ugyanis azt olvastam, elég sok változtatást eszközöltek a könyvváltozathoz képest. Még jómagam sem láttam a filmes verziót, de úgy gondolom, jobb ha az írott változatot ismeritek meg előbb, mert általános tény, hogy a filmadaptációk összesűrítik a könyv részletesen leírt, de filmen nem annyira izgalmasnak tűnő részeit. Ha jól át akarjátok látni az Útvesztő világát, akkor javaslom, kezdjétek a könyvvel!
Értékelés: 5/5
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
- Thomas szép lassan beletanul a Tisztás mindennapjaiba.
- Newt minden egyes megszólalását. (Az egyik kedvencemet feltüntettem a korábbi "útvesztős" bejegyzésben.)
- Meddig bírod idegekkel a fejezetek függővégeit.
- Az epilógust.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése